|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 13 találat | lapozás: 1-13 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kertész Barna 2009. március 25.Lécfalván műkedvelő színjátszó csoport működik, Kertész Barna tanító elmondta, sikeres előadásukkal vendégszerepeltek a környező falvakban, de még a magyarországi Zalamerenye testvérfaluban is. Legnagyobb sikerüket Kisfaludy Károly Csalódások című előadásával aratták. /(kisgyörgy): Kisfaludy Károly Lécfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./2015. április 14.Kőrösi Csoma Sándor emléke mindenkiéÁprilis 11-én, szombaton Csomakőrösön egész napos rendezvénysorozattal ért véget a Kőrösi Csoma Sándor-napok idei kiadása. Nyitányként a résztvevők – a falu lakosságának jó része, Kovásznáról, a környékről, idegenből érkezett vendégek – a református templomban gyűltek össze. Az egyházi méltóságok, önkormányzati vezetők, jeles személyiségek mellett jelen volt dr. Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja, Márton Árpád parlamenti képviselő, Tamás Sándor megyeitanács-elnök. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Ezt követően a főtéri Csoma-szobornál gyűlt össze a nagy előd előtt tisztelgő közösség. Kosztándi Annamária köszöntötte a jelenlévőket. Csoma Sándor emléke mindenkié, élete példája igazolja, hogy lehetetlennek tűnő tervekre vállalkozva juthatunk el céljainkhoz – mondta. Helyi gyermekek rövid verses-énekes műsort mutattak be (Kosztándi irányításával), majd Tamás Sándor mondott ünnepi beszédet. A Csoma-életútból kiindulva vonta le a következtetést: a jövő elhatározással kezdődik. Ezer évvel ezelőtt kezdődött az a munka, melynek eredményét most itt, Székelyföldön is láthatjuk. Csak együtt vihetjük előre térségünk ügyét – hangoztatta. A Csoma-szobor megkoszorúzása után a résztvevők a kovásznai ifjúsági zenekar vezetésével (karnagy: Kertész Barna) a Csoma-emlékházhoz vonultak. Dr. Somlai György, a Csoma-hagyaték egykori gondozója – 40 évvel ezelőtt nevezték ki a hagyaték kurátorává – szólt elsőként a jelenlévőkhöz. Csoma célját nem érte el, de hitte, hogy munkája nem volt hiábavaló. Küzdelme sokaknak hasznára vált, nekünk is példaként szolgálhat – mondta beszédében. Dr. Csige Sándor Zoltán a Csoma-napok szervezését felvállaló, 1990-ben alakult Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, és ennek elnöke, Gazda József kitartó munkáját értékelte – és jelképesen ajándékcsomaggal jutalmazta. Elmondta: Magyarország kormánya számára is mintakép Csoma Sándor, épp ezért alapították 2013-ban a Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjat (a magyar identitás erősítése érdekében végzett ismeretátadási, oktatási, szervezési tevékenységre szóló ösztöndíj, évente száz, húsz éven felüli személy kaphatja meg – szerk. megj.) Sor került az idei Csoma-emlékérem átadására is. Az idei díjazottat, Bíró András Zsoltot dr. Ladvenszky Levente méltatta. Magyarságtörténeti tudományos kutatóként, antropológusként, humánbiológusként ismert, de kitűnő szervező is, nevéhez fűződik a Kurultáj – Magyar törzsi gyűlés lebonyolítása, ráadásul fekete öves dzsúdós, ifjúsági bajnok is volt. Ő egy XXI. századi Kőrösi – jelentette ki. A kitüntetést megköszönve Bíró azt mondta: Kőrösi Csoma Sándor nevének említése olyan fontos szó, mely minden magyar lelkében jelent valamit. Thiesz János polgármester szintén az egyesület nagy értékű munkáját méltatta. Az idei Kőrösi-napok záróbeszédében Gazda József a fáradozó szervezők nevében kért erőt a további munkához a Fennvalótól. Törekvésük akkor lesz igazán értékes, ha mások azon igyekeznek, hogy Kőrösi emléke ébren maradjon – mondta. Az emlékháznál tartott ünnepségen közreműködött a Hozsánna kamarakórus, szavalt Papp Katalin Lilla (Csenger) és Deliné Cserei Andrea. Záróakkordként a jelenlévők az ifjúsági fúvósok vezetésével elénekelték a magyar és székely himnuszt. Csoma-konferencia Három napon keresztül értekeztek Csoma-kutatók, történészek, antropológusok, a magyarság eredete, illetve a rokon népek iránt érdeklődő szakemberek. A Kőrösi Csoma Sándor Napokon 26. alkalommal szervezett tudományos konferenciára közel negyven előadó jelentkezett. Az Eurázsiai műveltségi rétegződések című szakmai értekezleten Gazda József nyugalmazott tanár, a konferencia szervezője elmondta, az évek során kialakult egy kis csoport, amely igen lelkesen, nagy tudományos felkészültséggel vesz részt a Csoma-konferencián. Az esemény megnyitóján csenddel emlékeztek a konferencia két egyéniségére, a nemrég elhunyt Kubinyi Annára és Fábián Mártára, aki a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület alelnöki tisztségét is betöltötte. Az előadások izgalmas szemszögből közelítettek az idei konferencia témaköréhez. Fehér András például „mérnöki fejjel” vette célkeresztbe a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. Megállapította, hogy egységesen megtervezett jelvényegyüttesről van szó, egy szakrális szertartás összetartozó kellékeiről. Az egyes darabokon külön-külön, de együtt is biztosan megállapíthatók a jól mérhető arányok, az alkotók betartották az aranymetszés szabályait. Kivétel talán a palást és a kard, ezek ugyanis „kifogtak a mérnökön” – szólt kutatásairól az előadó. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. április 14.A megmaradás népe vagyunkVéget értek a Kőrösi Csoma Sándor Napok A szerdától szombatig tartó (többek között kulturális eseményeket, könyvbemutatót, tárlatmegnyitót és tudományos előadásokat magába foglaló) 26. Kőrösi Csoma Sándor Napok legfontosabb mozzanata idén is Csomakőrösön zajlott, ahol szombaton koszorúzással egybekötött ünnepségen emlékeztek a falu nagy szülöttjére. Az eseménysorozat Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete védnöksége alatt zajlott. A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által szervezett kulturális rendezvény zárónapján a helyi református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, az igét Csűry István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke hirdette. A Csoma-szobornál egybegyűlteket Kosztándi Annamária csomakőrösi művelődési igazgató köszöntötte, majd a kicsik kerültek előtérbe, irodalmi műsorral tisztelegtek a nagy tudós emléke előtt. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében a tudós példáját felhozva emelte ki, hogy akárcsak Kőrösi Csoma Sándor esetében, a székely nép jövője is az elhatározással kezdődik. A tanácselnök ezek után egy aktualitásra is kitért, a Dr. Benedek Géza Szívkórházat érintő Dr. Teculescu-Benedek névváltoztatásra, bejelentvén, hogy aláírásgyűjtést kezdeményeznek az eredeti elnevezés megtartása érdekében. – Fontosnak tartom, hogy mindenki tudja: a névváltoztatással az a baj, hogy az intézmény nem Teculescu vajnafalvi orvos munkája révén jött létre, aki a kórház alapításakor már rég nem is volt a város lakója, egy napot sem dolgozott a szívkórházban. Hangsúlyozom: kell helyük legyen a román személyiségeknek is, de ott, ahol fontosat alkottak – szögezte le Tamás. Ezt követően koszorúztak, majd az emlékháznál folytatták az ünnepséget. Dr. Somlai György, a Csoma-hagyaték egykori gondozója beszédében megköszönte, hogy itt lehetett, abban a faluban, ahonnan az egykori keletkutató pénz és taps nélkül útnak indult. Mint minden évben, idén is kiosztották a Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet, amit ezúttal Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke, a Kurultáj főszervezője vehetett át Gazda Józseftől, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökétől. Köszönő beszédében Bíró András Zsolt kiemelte: a magyarság a megmaradás népe, és bár Európában államot alapítottunk, és európaiak vagyunk, nem adhatjuk fel keleti múltunk hagyatékát sem. Ezt követően Thiesz János, Kovászna város polgármestere mondott köszönetet az egyesületnek, amiért immár 26. éve megszervezi ezt a nemzetközi szintre nőtt eseményt, és ezáltal méltó módon tiszteleghetnek Kőrösi emléke előtt. Gazda József záróbeszédében megjegyezte, szeretné, ha a Csoma-napok hagyománya akkor is tovább élne, amikor a jelenlegi szervezők már nem lesznek itt, és akár száz év múlva is kerüljenek olyan emberek, akik Csomakőrösön egybegyűlve emlékeznek a nagy őshaza-kutatóra. A rendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. Az ünnep fennköltségét fokozta a Hozsánna kamarakórus éneke Gyerő Katalin irányításával, valamint a kovásznai ifjúsági fúvószenekar játéka Kertész Barna vezetésével. Nagy Sz. Attila Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. május 22.Néptáncverseny a fürdővárosbanKovásznai források tizenhatodszor Szombaton népviseletbe öltözött gyerekek vonultak fel a városközpontban, majd gyűltek össze a művelődési ház udvarán, ahol idén 16. alkalommal tartották meg a Kovásznai források nevű országos néptáncversenyt és fesztivált a helyi Tanulók Klubja szervezésében. Közel 400 fiatal érkezett a fürdővárosba Hargita, Brăila, Ploieşti, Vrancea, Olt és Kovászna megyékből, hogy legjobb tánctudásukat mutassák meg a színpadon. A tánccsoportok a Tanulók Klubjánál gyülekeztek, ahonnan a Kertész Barna vezette kovásznai ifjúsági fúvószenekar ütemeire, teljes parádéban vonultak a parkon keresztül a művelődési házhoz. Itt Czilli Balázs művelődési igazgató fogadta az egybegyűlteket, köszönetét fejezve ki a résztvevőknek, amiért jelenlétükkel évről évre gazdagítják a város kulturális életét. A versenyzők teljesítményét a Lipan Vasile, Sorin Petre, Oláh Mihály koreográfusok, Haan-Deák Anikó tanítónő, Zaha Petruţa óvónő és Péter Izabella szülőbizottsági elnök alkotta zsűri több kategóriában díjazta. A lécfalvi Nemere táncosai a magyar óvódásoknál és az I–IV. osztályosoknál is első helyezést értek el. Utóbbi kategóriában a Recefice (Kovászna) ugyancsak első lett, második helyen a Gyöngyharmat (Zabola), míg harmadikon a Pitypang (Kovászna) és a Batyus (Sepsiszentgyörgy) végzett. Az V–VIII. osztályosoknál a Batyus (Sepsiszentgyörgy) néptáncegyüttes lett az első, őket a Gyöngyharmat (Zabola) és a Kökényes (Árkos) követte. A román ovisok közül legügyesebbnek a Crenguţa (Brăila) táncosai bizonyultak. I–IV. osztályosban a Vintileasca (Vrancea) és a Muguraşul1 (Brăila) táncosai szereztek első helyezést, második helyen a vajnafalvi Avram Iancu Általános Iskola Junii Voineştiului csoportja, míg harmadikon a Mircea Vodă (Brăila) és a Muguraşul2 együttesek végeztek. Az V–VIII. osztályosoknál a Rapsodia Prahovei (Ploieşti) és Mlădițe Româneşti (Bodzaforduló) néptáncegyüttesek lettek elsők, őket követték a Victoreşti (Vrancea) és a zabolai Izvoraşul tánccsoportok. A szervezők részéről Horváth Zita, a kovásznai Tanulók Klubja táncoktatója és Darvas Ibolya tanárnő örömmel nyugtázták, a visszajelzések alapján sikeres rendezvényt tudhatnak maguk mögött. Külön köszönetüket fejezték ki a helyi önkormányzatnak, a művelődési háznak, valamint a sepsiszentgyörgyi Tanulók Palotájának, amiért idén is segítettek tető alá hozni ezt a nagyszabású fesztivált. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. augusztus 3.Dínomdánom KommandónKét napig a vigalom, zene, tánc, szórakozás volt az úr Kommandón. A hétvégén megtartott falunapokon nemcsak helybeliek lepték el az Apor-kastély előtti teret, de a környező településekről is érkeztek vendégek, legalább tíz országból jöttek résztvevők – köszönhetően a falunapokkal párhuzamosan zajló cigányfolklór tábornak. Az előző falunapokon megszokott zsibvásár lényegesen leszűkült, de senki nem siratta a távol maradt bóvliárusokat. Ám sokan érdeklődtek a szintén távol maradt kézművesek után. Szombat délben Kocsis Béla köszöntőbeszéde nyitotta a forgatagot. Hangsúlyozta, egyre lelkesebbek a kommandói napok támogatói, ez mutatja: van értéke a falu ünnepének. Minden jóakarat mellett az is fontos, hogy a jó idő is kitartson – mondta. Kérése meghallgatásra talált, nem esett az eső, de kánikula sem volt Kommandón. A kétnapos rendezvénysorozaton a legnagyobb érdeklődés a favágóversenyt övezte – nem hiába létforma Kommandón a favágás. Idén első alkalommal nemcsak helybeli erdei emberek mérték össze tudásukat. Kétfős csapatok jelentkeztek a versenyre, Papolcról és Kommandóról kettő, Zágonból és Zaboláról egy-egy páros vágta fejszéjét a nagy fába. Bonyolult feladatsort kellett teljesíteniük a versenyzőknek. Fenyőfából négylábú hátas széket vágtak ki láncfűrésszel, rönköt hasítottak hosszában, ágaltak, fát szeleteltek. A verseny mindent eldöntő próbája viszont a fejszés favágás volt – a lehető leggyorsabban kellett kettőbe vágni egy méretes fenyőrönköt. Legjobbnak bizonyult a kommandói Debreczi Károly és Debreczi Róbert páros, kevesebb mint öt perc alatt végeztek a feladattal – tavaly is ők nyerték a versenyt. Alig két másodperces hátránnyal követte őket a papolci Bajkó Dénes és Olariu Nicolae, harmadik helyen végzett az ugyancsak papolci Huszár Mátyás és Fazakas Olaru Ioan. A fejsze- és capinahajigáló versenyt végül vasárnapra halasztották a szervezők, de megmozgatta a közönséget az autóhúzás is. Ugyancsak kétfős csapatoknak kellett minél gyorsabban közel száz méteren végighúzniuk egy piros Dacia Logant. A pódiumot a kommandóiak uralták, első lett Kelemen Gyula és Debreczi Szabolcs, következett a Gál Sándor, Dálnoki Csaba kettős, majd a Földes Sándor és Kórent Loránd páros. Nagy sikert aratott Orbán-Barra Gábor kerékpáros-bemutatója. Vastapssal jutalmazták a nézők a Kertész Barna által vezetett kovásznai ifjúsági fúvószenekar koncertjét, a zágoni Florile Zagonului és a lécfalvi Nemere tánccsoport fellépését. Este a kommandói Horn Dávid Általános Iskola táncosai léptek színpadra, majd a cigányfolklór tábor résztvevői mutatták be tudásukat. Kiemelkedő esemény volt tegnap a kommandói kisvasút fennállásának 125. évfordulójára szervezett megemlékezés. A helyi múzeumban Szabó Mária mutatta be a vasúttörténeti kiállítást. A Sikló Egyesület képviseletében Papucs András adta elő Krausz, egy igazi gőzmozdony meséjét. A gyerekeknek papírszínházzal és játékvonatokkal kedveskedtek a szervezők. Elkészítették a volt kommandói vasutasok közös fényképét is. A vasúti élet emlékeit a nosztalgiavonatozás elevenítette fel a legjobban, a gőzmozdonyos szerelvény a két nap alatt óránként vitte sétára az érdeklődőket. Off-road autózásra is sor került tegnap, aki akart, ingyen vehetett részt az oktatáson. Pászka Lehel és csapata lovasíjász-bemutatóval kápráztatta a közönséget, fellépett az Ida Aerobic, az uzoni Atlantisz Fúvószenekar, a kommandói fiatalok táncos előadással szerepeltek. Az ínyencek megkóstolhatták a hatalmas üstben készült rókagombatokányt is. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 22.Keresztes Ede-emlékkopját avattak (Lécfalva)A századik életévét betöltött dr. Keresztes György Pál azzal a céllal látogatott kíséretével Budapestről Lécfalvára, hogy emlékkopját állíttasson édesapja, lécfalvi dr. Keresztes Ede (1879–1967) jogász emlékére, és részt is vegyen annak felavató-megszentelő templomi ünnepségén. Minderre – korára való tekintettel is – a Bethlen Gábor Alapítványt kérte fel, a pasaréti elöljárók és az alapítvány képviseletének társaságában érkezett Lécfalvára. Nem mindenkinek adatik meg ez a lehetőség, s mondanunk sem kell, hogy nagy tisztelettel fogadta a helybeli református presbitérium a Keresztesek ősi fészkében. Édesapja volt ugyanis a budapest-pasaréti református gyülekezet megalapítója és templomépítő főgondnoka, aki 75 évvel ezelőtt személyesen adta át azt az országzászlót a lécfalvi avatóünnepségen, amelyet gyülekezete adományozott szülőfalujának 1940. november 3-án. A református templomban Péter Barna József lelkipásztor hirdetett igét: „És íme, én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged, valahová menéndesz, és visszahozzalak e földre...” (1 Máté 28, 10–15), figyelmeztetve a Szentírás szavaival is arra, hogy a tisztes korú vándor, a fiúgyermek egy évszázad után eljutott apja nyugvóhelyéhez, s felkereshette azt a lécfalvi Keresztes-temetőben. „Emlékezetes marad számunkra az istentisztelet – mondták –, a helybeli egyházi vegyes kar, a Kovászna városi ifjúsági fúvószenekar, a lécfalvi gyerekek furulyacsoportjának fellépése, a falu lelkészével, gondnokával és Kertész Barna karmesterrel, református énekvezérrel való találkozásunk. Közösen énekeltük el nemzeti imánkat.” A csernátoni Haszmann fivérek adomány gyanánt faragták ki az emlékkopját, érezve az esemény nemzetiségtörténeti súlyát, és elhelyezték azt a lécfalvi templom cintermének emlékhelyén. Lécfalvi Keresztes Edére emlékeztek, virágkoszorúkat helyeztek el a vendégek: Ajtony Artúr nyugalmazott lelkész, Viczián István geológus, presbiter, Magyary Rozália és Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvezető kurátorai, akikkel Isten szabad ege alatt együtt énekelte a gyülekezet a székely himnuszt. A Keresztesek temetőjében részlet hangzott el Joó Sándor pasaréti lelkipásztor temetési prédikációjából, amelyet 1967-ben mondott Keresztes Ede hamvainak elhantolása alkalmával. A kopjaállító ünnep után újabb barátságok köttettek a megterített asztal mellett, emlékezve arra a nemes ajándékra, amelyben 75 évvel ezelőtt, az 1940-es felszabadulás alkalmával részesült Lécfalva székely-magyarsága. Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. március 16.Nem csak az emlékezés a feladatunkA vártnál többen gyűltek össze tegnap Kovásznán. A csípős hideg ellenére a központi parkoló zsúfolásig telt díszbe öltözött helyiekkel, környékbeli falvakból érkezett ünneplőkkel. A szervezők számára is meglepő volt a nagy részvétel. Arra számítottak, hogy sokan munkahelyi feladataik miatt nem lehetnek jelen, ezért az ünnep kulturális részét az esti órákra időzítették, a művelődési központban szervezték meg a Március idusa gálaműsort. A megszokott módon, felvonulással kezdődött az ünnepség. Vérpezsdítő indulót fújva masíroztak elöl a kovásznai ifjúsági fúvószenekar tagjai Kertész Barna karnagy vezetésével. Mögöttük díszkocsikkal, szekerekkel, lóháton vonultak az ünneplők – helyiek és az orbaiszéki falvakból érkezett lelkes székely atyafiak. Az ünnepségnek helyet adó tér zsúfolásig telt, kokárdás, zászlót lobogtató fiatalok, felnőttek, idősek áradata zúdult a központba. Az első sorokban ott álltak a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat tagjai, mögöttük a Kőrösi Csoma Sándor Líceum és az Orbán Balázs Elemi Iskola tanulói. Butyka Gyula ceremóniamester költői kérdéssel kezdte: fényes győzelmet ünneplünk, vagy vereséget siratunk? Az egyértelmű választ is megadta: a világot megváltoztató győzelmet ünnepeljük március 15-én, azt, hogy a forradalomban a magyarság példát mutatott egész Európában. Deák Gellért Gedeon, az idei Március 15-e üzenete szónokverseny nyertese azt hangoztatta: nemcsak az emlékezés a feladatunk, hanem az is, hogy felismerjük gondjainkat, megfogalmazzuk panaszainkat, megkeressük a megoldásokat. Az ünnep fő szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt. Az általa megtapasztalt, a gyermekotthonok működését, a rászorulók befogadását nehézkéssé, időigényessé tevő bürokrácia, az értelmetlen rendeletek, törvények, előírások áldatlan következményeit összegezte első mondataiban. Mindezek ellenére bíznunk kell a holnapban, nem kell megalkuvóknak lennünk a céltalan törvényekkel. Álmodjunk jövőt gyerekeinknek szülőföldünkön! Nem a múlt forradalmi dalait kell zengenünk, mai gondjainkat kell megoldanunk – mutatott rá. A szónoklatot követően Molnár Gergely szavalattal lépett a színpadra, majd Orbán Judith, a Kovászna–Vajnafalva Református Egyházközség lelkésze mondott záróimát. A himnuszéneklés után az emlékezés koszorúit helyezték el a belvárosi református templom kertjében lévő emlékműnél. Este héttől került sor a Március idusán gálaműsorra, ahol ünnepi beszédet mondott Tamás Sándor megyeitanács-elnök. Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 8.Csoma-napok, Kovászna kiemelt eseményeTegnap reggel a Kőrösi Csoma Sándor és gyökereink… című tudományos ülésszakkal vette kezdetét az idei, 27. alkalommal megszervezett Csoma-napok. A számos rendezvényt egybefogó eseménysorozatot a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezte a városháza kiemelt támogatásával. A konferencián előadásokat tartó kutatók mellett a Csoma-napok vendégei, meghívottjai Kovászna testvértelepülései, Csenger, Nagykanizsa és Pápa küldöttei is. A hivatalos nyitást megelőző napon a Kovásznai Művelődési Központban levetítették a Lovasíjász című filmet (rendező: Kaszás Géza, főszereplő: Kassai Lajos). A tudományos ülésszak megnyitóján, a Hephaisztosz Szállodában elsőként Thiesz János polgármester szólt a több mint ötven jelenlévőhöz. A Csoma-napok, a konferencia Kovászna kiemelten fontos eseményei közé tartozik, épp ezért idéntől megemelt támogatással (12 ezer lejt szántak erre a célra – szerk. megj.) kívántak hozzájárulni a szervezéshez. Van értelme folytatni, évről évre számos kiemelkedő eredménye van a rendezvénysorozatnak – méltatta Thiesz. A polgármester külön köszöntötte a rendezvénysorozat szellemi atyját, Gazda Józsefet, aki ma ünnepli 80. születésnapját. Születésnapi köszöntője végéhez a városvezető odafűzte: „Ne gondolkozzon azon, hogy átadja a munkát, közösen kell menni tovább, míg az egészség is megengedi” – mondta a jelenlévők vastapsa mellett. Gazda József Ady Endre szavaival összegezte a magyarság eredetkérdését: „valahonnan messziről jöttünk”. Hogy honnan, arra a tudomány eddig nem adott egyértelmű feleletet, akik itt vannak a konferencián, erre a kérdésre próbálnak választ keresni: kik vagyunk, honnan jöttünk. A kérdést Kőrösi Csoma Sándor vetette fel elsőként, az azóta eltelt 200 év nem volt elegendő a válaszadáshoz. Önmagunkat kell keresnünk, s a konferencia feladata ezt meg is tenni – mondta Gazda József megnyitóbeszédében. A tegnapi előadások közül a helyiek kiemelt érdeklődéssel követték Kőrösi Csoma Sándor családfájának bemutatását. A családfát dr. Nagy Lajos készítette el, és a jelenlévők közül többen felfedezhették közeli-távoli őseiket, rokonaikat rajta. Tegnap délután a Kádár László Képtárban nyílott meg a Szárny, szárnyak… című képzőművészeti kiállítás, sor került a Szentimrei Judit-díj átadására is. A megnyitón fellépett a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Tiszta szív kórusa, Cseh Béla vezetésével. Ezt követően ugyancsak a képtárban könyvbemutatót tartottak, Kőrösi Csoma Sándor – Nyomok az időben – Eurázsiai civilizációs rétegek címmel. Este, lapzártakor zajlott a városi kultúrotthon előtti Csoma-szobornál a gyertyás-fáklyás megnyitó, melyen beszédet mondott Thiesz János polgármester, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, a rendezvény védnöke, Tamás Sándor megyetanács-elnök, nt. Orbán Lajos református lelkész. Közreműködött a kovásznai ifjúsági fúvószenekar Kertész Barna vezetésével és a Pastorala kamarakórus Szántó Kinga vezényletével. Az estet koszorúzás zárta. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 11.Emlékezés „a nyugati tanítványra” (Kőrösi Csoma Sándor napok)Ha nem lettek volna az idegenből érkezett vendégek, igencsak szűk keretben zajlott volna szombaton Csomakőrösön a Csoma-napok emlékünnepélye. A hivatalosságokon, szervezőkön kívül nagyon kevés helybéli, kovásznai tisztelte meg jelenlétével a rendezvényt. Annyira kevesen, hogy a Csoma-napok záróbeszédében Gazda Józsefnek meg kellett említenie: amellett, hogy lelkükben ápolják Kőrösi Csoma Sándor emlékét, jó lenne, ha a rendezvényeken fizikai jelenlétükkel is éreztetnék a nagy előd iránti tiszteletet. A szombati ceremónia a csomakőrösi református templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött. Ezt követően a Csoma-szobor köré gyűltek a résztvevők, a helybéli iskolások „Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem” címmel honvágy-verses előadást (tanította Kosztándi Annamária tanítónő) mutattak be. A szokástól eltérően a szobor mellett nem hangzottak el szónoklatok, a jelenlévők különösebb felvezetés nélkül helyezték el a tisztelet koszorúit a nagy előd szobránál. A koszorúzást a székely himnusz zárta a kovásznai ifjúsági fúvószenekar (karnagy Kertész Barna) előadásában. Az események a Csoma-emlékháznál folytatódtak. Elsőként Thiesz János polgármester szólt a jelenlévőkhöz. „Emlékezni és ünnepelni gyűltünk össze, megemlékezni Csomakőrös nagy szülöttjéről” – fogalmazott a városvezető, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az esemény megszervezésében, név szerint említve Gazda Józsefet. Magyarország bukaresti nagykövetsége képviseletében Kissné Hlatki Katalin tanácsos fogalmazta meg: külföldön Kőrösi Csoma Sándor nevét a tibetológiával azonosítják, a magyarság számára azonban az utazás, a tanulás, a kitartás megtestesítője. Életszemléletét ismerni és ismertetni kell – hangoztatta. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Intézet vezetője „a nyugati tanítványként” említette Kőrösi Csoma Sándort (tibeti környezetben így emlegették halála után Kőrösit – szerk. megj.). A céltudatosság, az akaraterő, a kitartás, a becsületes emberség mintaképe – erre van szüksége a nemzetnek, hogy legyőzhesse problémáit. Kőrösi Csoma Sándor öröksége jelenünk biztosítéka, jövőnk záloga – mondta beszédében. A Kőrösi-emlékháznál adták át a Csoma-emlékérmet. Idén Bartha Júlia turkológus kapta a jeles elismerést, laudációt mondott Kalmár István, a debreceni Kőrösi Csoma Sándor Társaság elnöke, egyetemi tanár. Gazda József az érem átadásakor kiemelte: Bartha Júlia sorban 18. alkalommal vett részt előadással a Csoma-napok tudományos konferenciáján, ezért is tartották érdemesnek a kitüntetésre. Gazda a Csoma-napok záróbeszédében kiemelte mindazok érdemét, akik hozzájárultak az esemény sikeréhez. Munka és akarat nélkül semmi nem lesz – méltatta munkásságukat. Az emlékünnepség a magyar himnusz éneklésével zárult. Az eseményen fellépett a Magnificat gyermekkórus is Gyerő Katalin karnagy vezetésével. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. március 16.Március idusa: Szembenézni a kihívásokkal (Kovászna)Több mint ezren vettek részt Kovásznán a március 15. alkalmával rendezett ünnepségsorozaton. A helybeliekkel együtt az orbaiszéki falvakból érkezettek is ünnepeltek a kisrégió fővárosában. A díszmenet az erdészeti hivataltól indult, élén a Kertész Barna karnagy vezette kovásznai ifjúsági fúvószenekarral. A zenészek után ízlésesen díszített fogatok, népviseletbe öltözött lovasok haladtak, nyomukban zászlókat lobogtatva vonultak a város elöljárói, meghívottak, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákjai, tanárai, helybeliek, vendégeik. Idén újdonságként a polgármesteri hivatal és a Kovászna-patak hídja közötti részen, az út két oldalán magyar zászlókat lobogtatva álltak díszőrséget a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat tagjai Gergely-Kovács Katalin vezetésével. Az ünnepi színpadot a megszokott helyen, a Supercoop előtti parkolóban állították fel. Butyka Gyula ceremóniamester szólt elsőként az ünneplőkhöz, ő köszöntötte a teret betöltő tömeget: „Az idei március pislákoló fényei mi vagyunk!” Gyerő József polgármester az önkormányzat nevében köszöntötte a 169 évvel ezelőtti forradalomra emlékező kovásznaiakat, orbaiszékieket. Irodalmi idézetekkel elevenítette fel a ’48-as forradalom hangulatát, majd a jelenkori állapotokról beszélt. „A cél, az elvek mit sem változtak, viszont a társadalmunkat meghatározó viszonyok, politikai körülmények, kisebbségi létünkből fakadó lehetőségeink másfajta kihívások elé állítanak bennünket” – hangoztatta. „Jólesik látni a betöltött teret, hogy ennyien vagyunk. De ha a mindennapok kenyér utáni hajszájával szembesülünk, akkor eszünkbe jutnak még ennek a napnak az üzenetei?” – tette fel a kérdést szónoklatában Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese. Bűneinkre is emlékezni kell, a pártoskodásra, széthúzásra, önzésre, gyűlölködésre, felületes gondolkodásmódra, az Isten nélküli életre, amelyeken változtatnunk kell. Benkő Erika RMDSZ-es parlamenti képviselő beszédét Zsigmond József olvasta fel, majd a kovásznai szónokverseny idei győztese, ifj. Balogh Zoltán állt a mikrofon elé. „A márciusi ifjak megmutatták, hogy nem félnek szembeállni az elnyomással, összefognak, ha kell, vérüket ontják a szabadságért, a szebb, biztonságosabb jövőért. Meddig merünk mi most elmenni? Talán nem kell vérünket adni a szabadságért, de tenni kell, nem elég mástól várni a megoldást, nem elég siránkozni, magunkat sajnálni. Szembe kell nézni a feladatokkal, és azokat fel kell vállalni” – mondotta. A székely szabadságharcokról szólva Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, a rendezvény díszvendége kijelentette: olyan nemzeti egység jött létre, mely a szabadságharcban fogta össze a nemzetet. Ennek az egységnek a forrasztólángja a szabadság, amely oly sokak senyvedő szívében gyújtotta újra a lángot. Erdélynek nem búslakodó vagy épp meggondolatlanul, hangosan hencegő, melldöngető, hanem cselekvő, csendben áldozatokat vállaló székely-magyarokra van szüksége – fogalmazta meg az ünnep zárógondolatait Péter Arthúr plébános. A szónoklatok és a magyar himnusz eléneklése után az ünneplők a belvárosi templom kertjébe vonultak, koszorút helyeztek a hősök emlékművéhez. A székely himnusz zárta a rendezvényt. A kovásznai ünnepségen közreműködött a vajnafalvi Hozsánna református kórus Gyerő Katalin vezetésével. Az összevont kovásznai kórusok Szántó Kinga és Antal Ernő vezényletével Kossuth-nótákat énekeltek, Moldovai Dóra népdalcsokorral lépett színpadra. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 10.Megújult az emlékszoba (Kőrösi Csoma Sándor Napok) Hidegben, szemerkélő esőben zajlottak szombaton Csomakőrösön a 28. alkalommal megszervezett Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényei. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem telt meg a faluközpontban lévő Csoma-szobor körüli tér, a jelenlévők leginkább a meghívottak, a tudományos értekezlet résztvevői, a szervezők közül kerültek ki. A helyiek távolmaradása jellemző volt a három nap több eseményére is. A zárónap első közrendezvényére a kovásznai turisztikai információs irodában került sor, ahol A bölcsesség útjai – Nyolcvan év együttérzést ünnepelve címmel nyílt kiállítás, amellyel a dalai láma 80. születésnapját ünnepelték. A kiállítás megnyitóján jelen volt Tashi Phuntsok, a XIV. dalai láma hivatalos európai uniós képviselője, a brüsszeli Tibet-iroda vezetője, valamint munkatársa, Rigzin Choedon Genkhang. A képviselő beszédében hangsúlyozta: számára megtiszteltetés, hogy a kovásznai tárlaton látható pannókon megjelenik Tibet, megismerhetők a dalai láma célkitűzései, életszemlélete. Sógor Csaba RMDSZ-es európai uniós képviselő beszédében párhuzamot vont a romániai magyarság és a tibeti közösség sorsa között, érzékeltetve: mindkét csoport elnyomásnak van kitéve. Csomakőrösön ünnepi istentisztelettel kezdődött a nap, igét hirdetett ft. Adorjáni Dezső Zoltán, a romániai evangélikus-lutheránus egyház püspöke. Ezt követően került sor a Csoma-szobor koszorúzására. Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő a Csoma-életút mai fiataloknak szóló üzenetéről beszélt: minden energia befektetésével, maximális szakértelemmel, konok kitartással, következetességgel végezzék munkájukat – hangoztatta. „A mai nap üzenete, hogy nekünk itt nem könnyű, szabadságunk csak részleges, fenyegetik közösségünket, de ez nem tántorít el, nem veszítjük el a reményt, pontosan kell végeznünk munkánkat” – figyelmeztetett a politikus. A koszorúzási ünnepségen rövid műsorral léptek fel a helyi iskola tanulói Kosztándi Annamária tanító vezetésével, közreműködött a kovásznai ifjúsági fúvószenekar Kertész Barna irányításával. A Csoma-emlékház udvarán került sor a Kőrösi Csoma Sándor Emlékérem átadására. A megtisztelő díjat idén Irimiás Balázs nagyváradi születésű építész kapta. Sógor Csaba méltató beszédében kiemelte: a fiatal építész érdeme, hogy megmentette a zanglai királyi palotában lévő Csoma-emlékeket, létrehozta a Csoma Szobája Alapítványt. Az emlékérmet Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke nyújtotta át. Irimiás Balázs köszönőbeszédében hangsúlyozta: a kitüntetés nemcsak őt illeti, hanem feleségét, Olgát is, valamint azt a több mint négyszáz önkéntest, akikkel együtt dolgozhatott. Gazda József az ünnepség záróbeszédét a hála köré fonta. Hála illeti mindazokat – intézményeket, önkormányzatokat, egyházakat, civil szervezeteket, magánszemélyeket –, akik a Csoma-napok sikeréhez hozzájárultak – hangsúlyozta. Nem tudja, a jövő évi rendezvényen itt lesz-e, de azt kívánja, hogy a Csoma-napok görgetegként folytatódjanak ötven év múlva is. Áldás, békesség mindenkinek – fejezte be rövid szónoklatát. A csomakőrösi rendezvények keretében nyitották meg a felújított Csoma-emlékszobát (a változások Irimiás Balázs nevéhez fűződnek). Dr. Flender Gyöngyi, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja megnyitóbeszédében aláhúzta: az emlékszoba átépítése új, messzire vezető távlatokat nyithat meg. Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi fiókintézetének vezetője elmondta, eddig az új alapokat alakították ki az emlékszobában, de a munka folytatódik. Külön méltatta Bende Tamás lelkész hozzáállását, akinek sok munka köszönhető. A Csoma-emlékházban is friss kiállítás nyílt. Az Egy orbaiszéki katonarendi család lakáskultúrája a 18–19. század fordulóján című tárlatot dr. Pozsony Ferenc, dr. Kinda István kurátorok, valamint dr. Szőcsné Gazda Enikő állította össze. A nap folyamán a Tündérkert Székelyföldi Nagycsaládosok Egyesülete programmal egybekötött gyermekmegőrzőt működtetett. Felvállalták, hogy a gyerekeknek érthető módon, vetélkedőkkel egybekötve mutatják be Csoma életútját, a szülői háztól indulva, végig a Kelet-kutató életének fontosabb állomásain – mondta el érdeklődésünkre Hegyeli Attila, az egyesület tagja. Szombat este a kovásznai városi művelődési háznál Széchenyi István-domborművet lepleztek le. Készítője Vetró András, az alkotás adományozója Halasy-Nagy Endre. A dombormű elhelyezését a kovásznai helyi tanács is elfogadta – igaz, viták, érdekellentétek mellett. A pénteki tanácsülésen az RMDSZ-es és MPP-s városatyák kivétel nélkül igennel szavaztak, de a román pártok képviselői távolmaradásukkal tüntettek, így a román közösséget egyedül dr. Mihai Tozloveanu független tanácstag képviselte. A napot a Kovásznai Művelődési Központban tartott előadások zárták, fellépett a Százlábú Néptáncegyüttes, majd a pápai SK Társulat a Jövőre veled ugyanitt című darabot mutatta be. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 2.Jubileumi városnapok KovásznánHuszadik alkalommal szervezték meg Kovásznán a városnapokat. A háromnapos rendezvény hivatalos megnyitójára tegnap délután került sor, de már keddtől zajlottak a kulturális hét eseményei. A város központja megtelt emberekkel, a színpadon zajló eseményeket érdeklődve követték, a kézművesek sora, az árusok utcája igazi vásári hangulatot árasztott, a lacikonyhák is teljes gőzzel működtek. Az ünnepen részt vettek Kovászna testvértelepüléseinek – a magyarországi Pápa, Gyula, Csenger és Nagykanizsa, valamint a moldovai köztársasági Călărași – küldöttségei. Már kora délután hallatszott a városban a Kertész Barna vezette kovásznai ifjúsági fúvószenekar toborzója. A központi színpadon fellépő fiatal muzsikusokat vastapssal jutalmazta a közönség. Gyerő József polgármester a városháza, a helyi tanács nevében köszöntötte a jelen lévő polgárokat, barátokat, meghívottakat, vendégeket. Jubileumi évfordulóhoz érkeztek a városnapok, a hagyományhoz híven szeptember első teljes hétvégéjén huszadik alkalommal szervezték meg. Ugyanakkor Kovászna városi rangra való emelésének 65. évfordulóját is ünneplik – hangoztatta. Húsz évvel ezelőtt kis költségvetésből kisvárosi városnapokat szerveztek, mostanra országos érdekeltségű fürdővároshoz méltó, az országban és a határon túl is ismert eseménnyé nőtte ki magát Kovászna ünnepe. Tegnap délután nem volt hiány programokból. A színpadon fellépett a Kovásznai Tanulók Klubjának tánccsoportja, a Mikado Karateklub látványos bemutatót tartott. A Diákszínpad idén is kirukkolt a hagyományos szoborparkkal, a parkbeli sportpályán görkorcsolya-bemutatót és -versenyt szerveztek. A Kádár László Képtárban Deák Barna és Deák M. Ria képzőművészek tárlatát nyitották meg. A kiállítás anyaga válogatás a Kovásznán élő művész házaspár életművéből, a teljes anyagot korábban Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központban állították ki – mondta bevezetőjében Konnáth Rita képtárvezető. A tárlat anyagát Gazda József méltatta, az eseményen közreműködött a vajnafalvi református egyház Hozsanna kamarakórusa Gyerő Katalin vezetésével és a megyeszékhelyi művészeti iskola kovásznai karának gitárosai Kurta Béla irányításával. A napot a helyi PinceBAND, majd Antonia, valamint a Pokolgép koncertje zárta. A mai nap további érdekes eseményeket kínál. A programban kulturális és sportesemények szerepelnek, fűszerként főzőversenyt rendeznek. Ünnepi tanácsülést tartanak a testvértelepülések küldötteinek részvételével, köszöntik az arany- és gyémántlakodalmas házaspárokat. Este a nagyszínpadon Betli Duó-, Dreamlands Residents- és Abborn ABBA-emlékzenekar-, 3 Sud Est-, valamint Mennydörgő Madár-koncertre kerül sor. Vasárnap este Retro Roll-, Lidia Buble- és EDDA-koncertre várják a zenekedvelőket, s nem marad el a tűzijáték sem. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 24.A politikában hazudni nem lehet... (Kovászna)Kovásznán a megszokott helyen, a központi parkban lévő ’56-os emlékműnél, a Lyukaskőnél emlékeztek a forradalom kitörésére. Közel százan gyűltek össze a helyszínen, civilek, egyházi és közméltóságok vettek részt az eseményen. Az idei összejövetel szónoka a budapesti Bibó István művészettörténész volt. Az emlékezést a Magyar Polgári Párt kovásznai szervezete, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub és a Lyukaskő Egyesület szervezte. Elsőként Fülöp Csaba MPP-s önkormányzati képviselő szólt az egybegyűltekhez. Az 1956-os forradalom szereplőinek álma megvalósult, véget ért a kommunista korszak, de szabadságunkra azóta is számos veszély leselkedik. Nekünk is vannak feladataink, meg kell vívnunk a magunk kis forradalmait, ehhez meríthetünk bátorságot az ’56-os hősöktől – hangoztatta. Orbán Judit vajnafalvi református lelkész az ’56-os események kapcsán az erdélyi történéseket elevenítette fel, kiemelve a szabadságot követő lelkészek kálváriáját. Sokan estek áldozatul a hatalom megtorlásának, de Istenben vetett hitük nem veszett el. Arra is kell figyelnünk, amit lelkiekben köszönhetünk ’56-nak, Istent fedezhetjük fel a lelkek megtisztulásában – mondta beszédében a lelkész. Bibó István saját ’56-os emlékeit elevenítette fel. 15 éves volt akkor, az eseményeken nem vett részt, de budai srácként figyelte a történéseket. Két vonala volt a követeléseknek: a valódi demokrácia, a többpártrendszer megalapozása és a külpolitikai szabadság, függetlenedés a szovjet fennhatóságtól. Mi következett? – tette fel a szónoki kérdést. Erőszak, katonai jelenlét, bábkormány, és hazugság az ellenforradalomról. A kommunizmus haladt dicstelen útján, és végül megbukott, és ennek van tanulsága. Egyrészt, hogy a politikában és közéletben az erőszak visszaszorítása a demokrácia útján történhet meg. A további tanulságot apja, Bibó István szavaival vázolta: „a politikában hazudni nem lehet”. Ezt szokták idézni apjától, pedig a gondolatnak folytatása is van: „hazugságra nem lehet politikai konstrukciókat ráépíteni” – idézte. Az igazmondás, erkölcs nélküli politika hosszú távon kárt tesz, dicstelen vég vár rá – összegezte. Péter Arthúr plébános zárógondolataiban megfogalmazta: azért is nehéz az ’56-os emlékezés, mert napjainkban egyre csak fogyunk, tízévente 200 ezer fővel – épp annyival, ahányan kivándoroltak az ’56-os forradalom után. A megemlékezésen fellépett a Pastorala kamarakórus Szántó Kinga vezényletével, a Kőrösi-líceum diákcsoportja zenés-verses műsorral, a kovásznai ifjúsági fúvószenekar Kertész Barna vezényletével. Díszőrséget álltak a Havadtőy Sándor Cserkészcsapat tagjai. A megemlékezést megelőzően az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub meghívására Bibó István művészettörténész, tanár A politikában hazudni nem lehet... címmel idézte meg édesapja, Bibó István, a XX. századi magyar szellemi élet és történelem egyik legmeghatározóbb egyéniségének szellemiségét és szerepét a forradalomban. Közreműködött a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Diákszínpada. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-13
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
